Fotó: Shutterstock.com

A legjobb anti-aging: a fényvédelem

Egészséges barnaság nem létezik. A legtöbb fejlett országban a lakosság körében már teljesen elfogadott tény, hogy a fényvédelem a mindennapi bőrápolás szerves része. Magyarországon hiába hangsúlyozzák ennek fontosságát, mind a bőrgyógyászok, mind a szemészek már hosszú évek óta, a lakosság nagy része maximum nyaraláshoz vesz magának fényvédőt tartalmazó készítményeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az UV-sugárzást – akár természetes, akár mesterséges forrásból származik – rákkeltőnek minősítette.
A kozmetikai munkánk során mi vagyunk a legjobb jelzőrendszer, hiszen mi látjuk pácienseink bőrét tisztán, fedetlenül, illetve nem csak látjuk, hanem alaposan meg is vizsgáljuk. Ezért rendkívül fontos, hogy ha bármilyen gyanús elváltozást észlelünk a bőrén, akkor feltétlenül küldjük bőrgyógyászhoz!
Sajnos a legtöbb 35 feletti páciensünknél a bőr diagnosztizálása során a napfénykárosodás különböző mértékű tüneteivel találkozunk, úgymint bőrszárazság, ráncok, hypo- és hiperpigmentált foltok, hajszálértágulatok stb. Nem véletlen, hiszen ennek a korosztálynak a jó része még a nap- és szolárium imádatában töltötte a fiatal éveit.  Bizony mindent megtettek sokan, hogy a nyár végére ők nyerjék a barnulási versenyt, beleértve a bronzolajos napozást, szolárium bérlet halmozást… A bőr azonban nem felejt, és a fiatalkorban elszenvedett károsodások látható jeleit  30 éves kor felett szép lassan elénk tárja.

Melyik UV-sugárzás, milyen hatással van a bőrre?

▶ Az UV-B sugárzás csak a bőr legfelső rétegét éri el, erőssége ingadozik a nap folyamán. Az UV-B sugárzás felelős a napégés kialakulásáért, emellett a D-vitamin szintézisben tölt be főszerepet. Az UV-B hatására a pigmentsejtek melanint fognak képezni, amelyek védik a keratinocyták magját. Hatására a szaruréteg megvastagszik, és esztétikai szempontból kiemelten fontos, hogy úgynevezett mátrix metalloproteinázokat indukál, amelyek a kollagén lebontásáért felelősek. Közvetlenül a hámban nyelődik el, magát az örökítő anyagot, a DNS-t károsítja, amely szerepet játszik a bőrdaganatok kialakulásában.

▶ Az UV-A sugárzás a hámon keresztül bejut az irhába is. Nem okoz bőrpírt, a bőr gyors, de nem tartós lebarnulását idézi elő a feumelanin nevű pigment képzése révén. A feumelanin eloszlik a hámsejtekben és nem védi a sejtmagot, elnyeli ugyan az UV-sugárzást, de közben sok szabadgyök képződik. Így a közhiedelemmel szemben a szoláriumozás hatására kialakuló barnaság nem véd a napfény káros hatásától.   Minél nagyobb a kár, amit okoznak, annál nagyobb az esélye a ráncok, a krónikus betegségek és más elváltozások kialakulásának – a bőrrákot is ideértve.

Olvass többet az egészséges barnulásról! KATTINTS! 

A napfény általi öregedésért főként az UV-A sugárzás felelős:

Az irhában megnő a szabadgyökök mennyisége, amely csökkenti a fibroblasztok kollagén és rugalmas rost képzését.
■ Az UV-A sugárzás elnyelődik kollagén- és főként a rugalmas rostokban, és azokat közvetlenül is károsítja.
■ Az UV-A sugárzás a fokozott szabadgyök képzéssel közvetve károsítja a DNS-t, a lipideket és a fehérjéket.
■ Már kis adagú UV-A sugárzás hatására is nő a kollagénlebontó enzimek mennyisége és aktivitása, ezáltal az irhában a kollagén I és III mennyisége is csökken, és a struktúrája is szabálytalanná válik. A károsodott kollagén tovább csökkenti a kollagéntermelést.
■ A rugalmas rostok mennyisége csökken és összecsapzódnak.
■ Az irha térfogatáért felelős nagy molekulasúlyú poliszaharidok, a glikozaminoglikánok a károsodott rugalmas rostokhoz kapcsolódnak, és nem képesek ellátni a funkciójukat.

A Nap káros sugarai ellen valamennyi élőlény kénytelen védekezni valamilyen formában. Az állatok testét borító toll vagy szőrzet mind arra szolgál, hogy védjék a szervezetüket a külső környezeti tényezők ellen, ezek közül az UV-sugárzás ellen is biztosítva a túlélésüket.  Mi emberek ezzel szemben meglehetősen védtelennek tűnünk hozzájuk képest. Az evolúció során az emberi szervezet alkalmazkodott egy bizonyos mennyiséghez, és egy lassú, klimatikus változás során továbbra is tudna alkalmazkodni, ám az elmúlt néhány évtizedben túl gyors volt a változás a szervezet válaszreakciójához képest.  Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a gyors klímaváltozáson túl, hogy az emberek gyakrabban változtatják eredeti lakhelyüket, mint az előző évezredekben. Utaznak, nyaralnak, kivándorolnak/elvándorolnak genetikai élőhelyükről, genotípusúktól teljesen eltérő környezeti tényezőknek kitéve önmagukat.

Az ózonprobléma és az UV-sugárzás élettani hatásainak megismerésével elkerülhetetlenné vált a korszerű védekezőrendszerek kialakítása és az emberek tájékoztatása.

Ennek ellenére még sokszor meg kapjuk a kérdést, hogy ezután a kezelés után mennyi ideig kell fényvédőt használni, és mikor mehetek legközelebb szoláriumba?

Erre a korrekt válasz, hogy fényvédő tartalmú krémet gyakorlatilag mindig, egész évben kell használni, teljesen mindegy, hogy milyen kezelést végeztünk a páciens bőrén. Mindegy, hogy tél van vagy nyár, napon vagyunk vagy árnyékban, bent vagyunk a lakásban vagy kint a borús időben, a sugarak átjönnek a felhőn, az ablakon – tehát fényvédelemre állandóan szüksége van a bőrünknek!

Szolárium. A kozmetika és a szolárium nem jár kéz a kézben. Tudom, hogy nehéz meggyőzni a pácienseket, de talán ha saját bőrükön megmutatjuk a photo-aging már látható jeleit és elmagyarázzuk nekik, hogy ezek bizony csak kis mértékben genetikai eredetűek, 80%-ban pont az UV-sugárzásnak és a környezeti hatásoknak köszönhetőek – akkor talán meggyőzhetőek. A szoláriumok UV-A sugarakat bocsájtanak ki. Az FDA Segédeszköz és Radiológiai Egészségügyi Központja által közzétett kutatás pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a napfény kellemes „mellékhatásaként” jelentkező D-vitamin termelődés a bőrben csak az UV-B sugarak hatására következik be. Vizsgálataik alapján az UV-A sugarak épp ellenkezőleg hatnak, vagyis csökkentik a bőrben az UV-B sugarak hatására keletkező D-vitamin mennyiségét.

Meg kell értetnünk pácienseikkel, hogy a szoláriummal és a túlzott napozással, nemcsak bőrük fiatalságát, szépségét, ránctalan- és folttalanságát veszélyeztetik, hanem annál sokkal többet.

Az utóbbi 10 évben legalább másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma. Évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak Magyarországon.  A kevésbé veszélyes bőrráktípusok, mint a basalioma és a laphámrákos megbetegedések száma még nagyobb mértékben emelkedett. Késői felismerésük esetén a laphámrák áttétet is képezhet a melanómához hasonlóan. Ezeknek az eseteknek a megnövekedett száma az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV-sugárzás és a szolárium használat számlájára írható. A melanoma sajnos vezető halálok Magyarországon a 25-30 éves nők között, ezét rendkívül fontos a korai felismerése. Amíg a melanoma a bőr felső rétegében van csak jelen, ahol nincsenek erek, addig eltávolításával 100%-os gyógyulás érhető el. Ahogy egyre nő és mélyebbre terjed, egyre nagyobb az esélye annak is, hogy áttét képződik. Az áttétes melanoma viszont még napjainkban sem gyógyítható.  Ezért fontos, hogy bármilyen gyanús jelet látunk páciensünkön vagy magunkon, forduljunk azonnal bőrgyógyászhoz!

Milyen fényvédőt használjunk?

A professzionális hatékony fényvédők egyaránt tartalmaznak UVA- és UVB-fényvédőt, sőt a legmodernebbek már az IRA-sugárzás negatív hatásait is blokkolják a bőrben. Ezeket külön a csomagoláson fel is tüntetik. Napfényes időszakban min. 30 faktoros fényvédelmet használjunk. Érdemes olyan készítményt alkalmazni, ami fizikai és kémiai fényvédelmet is biztosít. A tisztán fizikai fényvédők nehezen kenhetők, ragadnak, felkenésük után általában fehér foltot hagynak a bőrön. Könnyebben le is dörzsölhetők, így gyakrabban kell őket újra kenni. Viszont a hatásuk azonnali és nem bomlanak le. A kémiai filterek könnyebben eloszlathatóak, általában az UVA- és UVB-sugárzás szélesebb spektrumát lefedik, hatásukat lassabban fejtik ki, a felkenéstől számolva körülbelül 20 perc múlva.  A kémiai fényvédők egyes típusai könnyebben bomlanak, viszont más filterrel kombináltan alkalmazva könnyen stabilizálhatóak, ezért egy jó fényvédő termék több kémiai filtert is tartalmaz.

Az UV-sugárzás kimutathatóan gyengíti az immunrendszert is. Ezért érdemes olyan hatóanyagokat is keresnünk a fényvédőkben, amelyek további segítséget nyújtanak a káros hatások csökkentésére. Ebben nagy segítségünkre vannak a növényi hatóanyagok, hiszen a növények túlélésük biztosítására, nagyon hatékony védekező rendszereket építtettek ki a környezeti stressz és az UV-sugárzás hatásainak kivédésére. Ilyen például a sötét bogyós gyümölcsök héjában található resveratrol, az olajfalevelének kivonata az Oleuropein, az orgonalevél kivonata a Soliberine®, a különböző alga kivonatok, a cianobaktériumok által termelt tioredoxin…. Amennyiben ilyen hatóanyagok nincsenek a fényvédőben, érdemes olyan hidratáló krémet választani a fényvédő alá, amely ezeket tartalmazza.

A mennyiség is fontos

Tudni kell, hogy a fényvédők csak megfelelő mennyiségben (2mg/cm2) alkalmazva tudják a hatásukat kifejteni. Sajnos az a tapasztalat, hogy általában a szükséges mennyiségnek csak a felét-harmadát használják az emberek minden egyes kenésnél.

A szükséges mennyiség
– az arcra és a nyakra egy teáskanálnyi,
– a törzs mellkasi oldalára 2 teáskanálnyi,
– a hátra 2 teáskanálnyi
– karonként 1 teáskanálnyi
– lábanként 2 teáskanálnyi (persze, attól is függ, milyen magasak vagyunk) használandó.

Azaz, ha marad egy flakonnyi napvédőből egy hetes nyaralás után, akkor nem volt elégséges a fényvédelem!

Milyen gyakran kell újrakenni?
Másfél-kétórás időközönként kell újrakenni – vagy ennél többször, ha közben vízben is voltunk. De persze ha egy viszonylag sötétebb irodában vagyunk egész nap, és nem a szabadban vagy a tengerparton, megint más a helyzet, akkor még a reggel felkent krém is elég lehet akár délutánig is.

A fejlődésben lévő szervezet sokkal érzékenyebb, mert ekkor még az alapvető funkciók, mint például az immunrendszer, még nem fejlődött ki teljesen. A környezeti ártalmak, így a túlzott UV-sugárzás is gátolja a normális fejlődést. A bőr 15-16 éves korra éri el a normál vastagságot. Mivel a gyerekek szívesen tartózkodnak a szabadban, ezért az embereket érő UV-besugárzás 80%-a 18 éves koruk előtt éri őket.

Mi a helyzet a D-vitaminnal?

A D-vitamin elengedhetetlen a csontok egészségéhez.  A D-vitamin forrása a napfény UV-B sugárzása, de bizonyos ételek is jó forrásai, mint például a tengeri halak , a gomba, a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, a zabpehely. Sokan azonban csak a napfényt tekintik tökéletes D-vitamin szintetizálónak.   A napfény ultraibolya sugárzása azonban mind a melanóma, mind a nem melanóma típusú bőrrák fő kiváltója.  A  D-vitamin előállításához szükséges napfénynek való kitettség  ideje  számos környezeti, fizikai és személyes tényezőtől függ és változik, de jellemzően rövidebb,  mint,  ami a bőr  eritémájához, leégéséhez szükséges idő.   Valójában a hosszú UV-expozíció lebonthatja a D-vitamint, csökkentve az előnyeit, miközben növeli a bőrrák kockázatát. Körülbelül napi 10-15 perces nem tűző napon való tartózkodás elegendő lehet a megfelelő D-vitamin képződéshez. Bevallom őszintén, attól nem tartok, hogy valakiben a túlzott fényvédő használat váltana ki D-vitamin-hiányt, de ahogy a kisgyermekeknek is adjuk, mi is szedhetünk D-vitamin-tartalmú étrend kiegészítőt.

Mit tehetünk mi a kozmetikában?

Nyaralás előtt készítsük fel a bőrt a fokozott igénybevételre. Természetesen ne egy nappal a szabadság előtt kezeljük a bőrt, hanem kb. 1 héttel hamarabb.
■ Peelinghez használjunk enzimes, illetve finom savas peelingeket, hogy ne csak az egyeletlenül elszarusodott hámsejtektől szabadítsuk meg a bőrt, hanem hogy hatóanyagaink valóban mélyebbre jussanak a bőrbe.
■ Vigyünk be sok hidratáló anyagot, NMF-, SSZF-, hyaluronsav-tartalmú készítményt a bőrbe.
Használjuk ki az algák kitűnő hidrokolloid-, aminosav- és antioxidáns hatását.
Használjunk olyan peptideket, amelyek stimulálják a kollagénképződést.
Erősítsük, fel a bőrt olyan növényi kivonatokkal melyek kivédik a szabadgyökök roncsoló hatását és felerősítik a bőr védekező képességét.
Tápláljuk is a bőrt növényi olajakkal, vajakkal, mint jojoba-, inka mogyoró-, moringa olaj, karitévaj. Ezek az olajak nem zsírosítják túl a bőrt, de felerősítik lipid barrierjét, hidratációját és elősegítik regenerációját.
■ A kezelés végén mindig használjunk fényvédőt, és lássuk el páciensünket tanácsokkal, termékekkel a bőr otthoni ápolásához! A fényvédő felvitelekor mutassuk meg, hogy bizony nem csak az arcra kell felvinni, hanem hétköznap is fel kell vinni a fülre a fül mögé, a tarkóra, a dekoltázsra. Minden olyan területre, ami kilátszik a ruházatból.
A legtöbb vendég bőrén jól látszik is, hogy mennyi különbség van az arcbőrének állapota és a dekoltázs, a kar bőrének állapota között, amivel sokáig ezen területek fényvédelmére az átlagos hétköznapokban nem fektetett hangsúlyt. A napfénykárosodott bőrök állapotának javítására szolgáló komolyabb gyümölcssavas és retinolos kúrákat az őszi, téli időszakra időzítsük be!

Tanácsok a fényvédő készítmények használatán túl
■ Nyaralás idején tartsunk mi is sziesztát a mediterrán országok lakóihoz hasonlóan, de legalábbis 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon.
■ Viseljünk kalapot, napszemüveget, kiránduláshoz válasszunk szellős, de minél több testfelületet takaró ruházatot.
■ Sportoláshoz több sportcég is kifejlesztett hosszú ujjú, jól szellőző, de tökéletes fényvédelmet biztosító ruházatot, amelyet a címkén jelöl is. Inkább ezeket részesítsük előnyben, mint a topokat, atlétatrikókat.
■ Ügyeljünk arra is, hogy bizonyos gyógyszerek fényérzékenyítik a bőrt, a használatuk során kerüljük a napfényt és fokozzuk a bőr fényvédelmét.
A teljesség igénye nélkül a leggyakoriabbak:
Antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin), az abbahagyásuk esetén még hetekre is  fényérzékenyíthetnek;
– izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek
– fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen);
– vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide);
– szívritmus-szabályozók (amiodaron, quinidine);
– gombaölő készítmények (griseofulvin).

Fényérzékenyítő hatásúak lehetnek a gyógynövénytabletták és a gyógyteák összetevői is. Ezeket, akárcsak a gyógyszereinkét, jobb, ha ellenőrizzük. Igyunk sok folyadékot, fogyasszunk sok színes gyümölcsöt, zöldséget, hogy belsőleg is támogassuk bőrünk fényvédelmét. Élvezzük a jó időt, menjünk sokat szabadba, de közben figyeljünk bőrünk fényvédelmére nap, mint nap!


Ezt olvastad már?

FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail